
Valódi önmagunk megtalálása
Eredetileg úgy vagyunk megalkotva, hogy egy külső hang alapján tudjuk felfedezni, kik vagyunk valójában. Valódi önmagunk ismeretéhez szükség van egy külső forrásra.
Korábbi cikkemben, az áldások és átkok jeleiről írtam. A folytatásban felsorolom azokat a legfőbb okokat, amik átkot hozhatnak életünkre. Ezek az okok, úgy is jelen lehetnek, hogy nem mi magunk “követtük el” bármelyiket, hanem a családi felmenőktől örököltük, mai divatos szavakkal transzgenerációs terhekből jönnek. A 80-as évektől népszerűsödött New Age mozgalom módszereiben, csakúgy mint a családállítás vagy a spirituális választechnika módozataiban sokféleképpen megpróbálják feloldani ezeket az átkokat, több-kevesebb, főként látszólagos sikerrel. Egy dolgot felejtenek ki, ami ezen átkok felszabadulásának kulcsa, a megtérést Jézus Krisztushoz.
Ok nélkül nincs átok senki életén. A következőkben kifejtem azt a listát, ami Isten törvényei szerint működött és működik ma is, hiszen örökérvényű a Szentírásban.
A bálványimádás a tízparancsolat első és legfontosabb lázadása, az engedetlenségek között Istennél. Nincs róla statisztika, de ha választani kéne azt gondolom ezt követjük el a legtöbbször. Mi számít bálványimádásnak? Minden olyan hamis Isten, személy, tárgy, szokás, ami az életünk irányítójává válik, ami akkora ideált képvisel, hogy komoly befolyással van életünkre. A Tízparancsolatról, a 2 Mózes 20-ban (RÚF) így fogalmaz: “1Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: 2Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. 3Ne legyen más istened rajtam kívül! 4Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. 5Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. 6De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat.”
Úgy kell tisztelnünk Istent, mint az egyetlen igazi Istent. Ez egyértelműen kiderül a Szentírásból. Bűn (helytelen cselekvés), ha valaki Istent valami mesterségesen előállított képmással behelyettesíti és azt imádja. Hangsúlyozott az első két parancsnak a megszegése, több helyen is szerepel a Bibliában, többek között Pál apostol is foglalkozik vele. A Róma 1.20-23-ban (RÚF) világosan olvasható, hogy milyen következményekkel, mik tartoznak a bálványok közé.
“’Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük, mert bár Istent ismerték, mégsem dicsőítették vagy áldották mint Istent, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és sötétség borult oktalan szívükre. Akik bölcseknek mondják magukat, bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték halandó emberek, sőt madarak, négylábúak és csúszómászók képmásával.”
A mai korban a legnagyobb bálvány például a mobiltelefon. Annyira alárendelik egyesek életüket a készüléküknek, hogy az irányítja az életüket.
Nagyon nehéz emberként megérteni azt, hogy az Isten számára mitől gonoszság maga a bálványimádás, pont ezért fontos a bálványimádásról beszélni. Generációról generációra száll legalább a negyedikig a bálványimádás megszegése, vagyis a más Isten szeretése.
Az is bállványosítás, amikor nem tárgyat, hanem embert imád valaki bálványként. Ez a valaki lehet családtag, vagy bármilyen rokon. Lehet házastárs, lehet gyermek, lehet szülő. Én azt vettem észre a kliensezésem során, hogy a leggyakoribb az, amikor például szülők nem engedik el a gyereküket. Elvárják tőlük, hogy minden nap beszéljenek velük, hogy attól függ a hangulatuk, hogy a gyerekük keresi-e őket, és most itt már felnőtt gyermekekről beszélek. Ez például egy gyakori jelenség, amit szintén bálványimádásnak hívunk. Vagy a másik, amikor valaki fordítva, tehát amikor még kicsik a gyerekei, gyakorlatilag mindent, az egész életét alárendeli a gyerekeknek, ami még nagyon pici korban rendben is van egy darabig, csak ahogy nőnek fel a gyerekek, fontos, átadni nekik, hogy Istennél szabadsága van mindenkinek.
A magyar családokban elég gyakori az a jelenség, hogy a gyerekek köré szerveződik minden, az egész családi élet. Az anyukának például már semmilyen önálló programja nem lesz. Ezt is bálványimádásnak hívjuk, a mai modern szóval egyébként társfüggésnek is egyúttal. Az is bálványimádás, amikor valaki a párját teszi Isten elé, magyarul mindent neki rendel alá, mindent neki csinál meg, őérte él, amit ő mond, azt teszi. Ez is bálványimádás, és elég gyakori.
Az embereken túl az is a bálványimádás kategóriája, amikor valaki valamilyen más istenséget az egy igaz Istenen túl szeret. Őhozzá fohászkodik, őt imádja. És most itt szándékosan nem akarok példákat hozni, mert ezzel valószínűleg nagyon sokan nem értenének most egyet, viszont én annyit tudok csak hozzátenni a saját életem tapasztalatából, mivel sokféle dolgot kipróbáltam az életemben, hogy akkor kezdtem helyreállni, amikor az egy igaz Istenbe vetettem a hitemet, és Jézus Krisztust tettem meg életem középpontjává. Én nem látok más utat, és azt is látom, de ezt majd egy másik cikkemben is részletezem, hogy komolyan ható családi átkok születnek a bálványimádásból, és sok családban van jelen, hogy a négy generációban megsérti valaki ezt, és az tovább száll. Továbbszáll, aztán újra továbbszáll, és ez egy végeláthatatlan örvénnyé válik. Nagyon kevés olyan család van, ahol az egy igaz Isten szeretete árad már a megszületett kis csecsemőre, ahol akár a nagyszülők, dédszülők is szellemi védelmet nyújtanak a gyereknek azzal, hogy imádkoznak érte az egy igaz Istenhez. Most röviden ennyit írok erről az első pontról, és ezt nagyon hosszan lehetne még ecsetelni, mert nagyon sok van ebben a témában.
Ide tartozik minden olyan szövetség, amiben valamilyen módon meg van hamisítva, vagy ki van egészítve a Szentírás. Látszólag ők is beszélnek fontos igazságokról, miközben saját szabályokat és vallásos rituálékat tesznek hozzá. A szabadkőművesség, a mormonok is ide tartoznak. A New Age-ben vannak olyan úgynevezett “spirituális” tanfolyamok, amiknél kimondottan rituálék során köttetnek fogadalmat a résztvevőkkel, vagy beavatási szertartások során történnek szövetségkötések. A New Age-ben még népszerűbbé lett pránanadi, meg mindenféle ingázós módszerek tanfolyamai nemcsak szintenként vannak felépítve, hanem sok helyen azt állítják, a módszert az embereken akkor “használhatja” az illető, ha beavatták. Ezeken a “beavatásokon” kapja meg a nagy szellemi erőt, ami persze nem nyilvános alkalmon történik (Istennél nincs beavatás, Szent Szellem mindig rendelkezésünkre áll). Ma már tudom, hogy minden ilyen szövetségkötés, átkot hoz életünkre. Személyes gyakorlati példát hozok rá, a családállítás gyakorlatából, aminek igen nagy árát fizettem. A családállítási vizsgám záró beszélgetésénél összefoglaltuk a 2év haladását. A bizonyítvány átvétele a körben történt, úgy hogy egyesével a férfi és női tanárunk elé járultunk. Ha meghajoltunk “ÚJ Apánk és Anyánk” előtt bizonyítottuk micsoda alázatosak vagyunk, és kitűnő tanítványok is, akik “tisztelik új szüleiket.” Sajnos az elutasítottságomban való félelmemtől vezérelve, jó gyerekként, megcsináltam a rituálét. Azóta tudom, hogy ezzel végképp bezárattam a kalickám ajtaját a Sátán börtönében. Akkor még nem láttam, hogy azért sírtam annyira főhajtáskor, mert a Szellemem erőszakot élt meg. Sátán bemagyarázta nekem, hogy még nem teljesen állok jól az alázattal, azért sírtam ennyire. Arról már nem is beszélve, hogy ez a bálványimádást is kimeríti.
Bármi ilyenre akarnak rávenni, kérlek menekülj! Szerencsére azóta felszabadultam ebből az Átokból Jézus Krisztus megváltó áldozata és szabadító munkája által.
A következő ok, ami miatt átok lehet valakin, az antiszemitizmus. Az antiszemitizmus alatt konkrétan arra gondolok, ha valaki gyűlöli a zsidó népet, szidja azt, és csúnyán beszél róla. Úgy gondolom, nem kell magyarázni, hogy manapság és különösen az elmúlt évtizedekben milyen nagy szokássá vált zsidózni és bántani a zsidó népet. Amikor Isten elhívta Ábrahámot, azt mondta, hogy megátkozom, aki téged átkoz. Ez Mózes első könyvének 12. fejezetében van. Ez az átok továbbadódott a következő generációkra, leszármazottakra, Izsákra és Jákobra is.
Egy jó példát hoz erre például Derek Prince könyve, amiben egy férfi, mint kiderült, teljes generációja folyamatosan bántotta a zsidó népet szavakkal, gyűlölte őket. Ennek az életére elég sok hatása volt anyagi értelemben is, üzleti életben is és a családjában is.
Amikor erre rájött és megtért ebből, megvallotta a saját felmenőinek bűnét, és elhatárolódott tőle, majd ő maga figyelt arra, hogy élete folytatásában tisztelettel álljon a zsidó néphez, megváltozott az élete is. Tehát igazából nem lehet anélkül senki, úgymond átok alatt, hogy ne követne el valóban valami olyan dolgot, amivel Isten haragját kivívja.
Egyúttal hozzáteszem, hogy akinek van zsidó származása, az egyrészről áldás, ugyanakkor átok is. Ez egy hosszabb téma, erről most nem írok konkrétan, de ez is egy fontos dolog lehet valaki életében. A származás nagyon sok mindent meghatároz.
Szüleinket lehet úgy is tisztelnünk, hogy nem értünk velük egyet sok dologban, köztük nevelési elveikben. A szüleinkkel szembeni tiszteletlen bánásmód nem engedi meg, hogy áldásokkal teli életet éljünk. Tudom, hogy sok ember hordoz komoly traumákat nevelkedéséből és sokan haragszanak szüleikre, azért amit sosem kaptak meg és már nem is fognak.
A megbocsátás és a traumák feldolgozása, Istennel lehetséges. A szeretet amire oly sokan vagyunk Isten mélységes, feltétel nélküli szeretetével betölthető.
Korábban mikor családállítással foglalkoztam, nagyon sok történetet hallgattam végig bántalmazó szülőkről. Amellett, hogy a családállítás tartalmaz okkult praktikákat, a hangosan megvallott mondatok során sokan könnyebbültek meg, mikor ki tudták mondani, hogy ők a kicsik, a szülők a nagyok. A megbocsátás egyúttal elengedését is jelenti a haraggal odakötött energiáknak. A saját hibás gyermekkori családi szerepek nem kell, hogy örökre kárhoztassanak bárkit.
Gyakorlatból azt tudom, hogy Istent befogadni és igazán hinni benne nem tudunk, amíg a szüleinkkel való kapcsolatunkat nem rendezzük lelkünkben. Istenben való helyes identitásunk kulcsa a gyermekkorától megsebzett belső emberünk helyreállítása. A belső ember csak az igazság kimondása után tud gyógyulni. Sérüléseinket takargatni magunk előtt sem érdemes, mert elfojtott indulatokhoz vezethet.
A terápiák is elvisznek egy pontig, de igazán csak Isten terápiájában tudunk meggyógyulni és átvenni áldásait életünkre. Egy jó lelkigondozás, Jézus Krisztus gyógyító erejével, csodákra képes. Mivel Isten nem végez félmunkát, megtérve, a bele vetett hitünkkel újra ép szívünk lehet.
A hatalom elvének nagy hatása van a szellemvilágban, különösen az áldások és az átkok tekintetében. Minden ember életére hatással vannak a hatalom gyakorlásának törvényszerűségei.
Az egész univerzumban csak egy mindenek felett való forrása van a hatalomnak, a Teremtő Isten. A hatalomgyakorlást rendszerint nem közvetlenül gyakorolja, Jézus Krisztuson keresztül teszi ezt, ezért is mondjuk, hogy Istenhez a kapu Jézus Krisztus. Rajta keresztül vezet az út az Atyához. Tovább fejtve, Jézus kezében a hatalom az Általa kiválasztott Angyali és emberi személyekhez vezetnek.
Sokan hisznek Istenben, ugyanakkor Jézus Krisztust kihagyják imáikból. Ez azért is fontos, mert egy hierarchiában kihagyni egy lépcsőt, nem jut el az “információ a felsővezetéshez”. Konkretizálva, aki felnőtt döntésből megtér, bemerítkezése után az Atya Jézus Krisztuson keresztül látja Őt.
A Biblia a hatalmat gyakorló személyt a “fej” kifejezéssel illeti, például az 1 Korinthus 11:3-ban (RÚF): “De tudnotok kell, hogy minden férfinak Krisztus a feje, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig Isten.”
A férj hatalma, hogy áldja vagy átkozza feleségét. Amikor összeházasodnak férfi és nő, a Biblia szerint “egy testté válnak”, vagyis egy egységgé lesznek. Sajnos gyakori volt a veterán és a boomer generációk életében, hogy a férj csúnya szavakkal és erőszakos tettekkel illete feleségét. Ma is sok családban “apal”, hogy a férj visszaél tekintélyével. Ezzel nemcsak sorsrontó átkokat hoz rá, hanem a szeretetet is tönkre teszi. A Szentírás azt mondja a férjeknek az Efezus 5:25-ben (RÚF), hogy “Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte”.
Apának a gyermekével való viszonyulása a hatalmi viszonyok között a legalapvetőbb, vagyis egy Apának a gyermeke fölötti tekintélye igen nagy. Nagyobb a férjnek a felesége feletti tekintélyénél is. Olyan mint az Istenségen belül az Atya-Fiú viszony.
Fontosságánál fogva igen sok jóra és rossza is adhat lehetőségeket valakinek. Áldások akkor származnak a kapcsolatból, ha egy Apa Istenhez hasonló mintázattal nevel, szeretettel, kegyelemmel, ugyanakkor következetes határokkal.
Átkot hozhat, ha az Apa rendszeresen becsmérlő szavakkal, sorsrontó mondatokkal “bombázza” gyermekét. Például: “szerencsétlen vagy”; sosem lesz belőled semmi…stb. A rendszeres kritika, beteljesült sorssá válik a gyermek életében. Ide tartozik az is, hogy nagyon sok Átkot, már megfoganásunkkor hozhatunk, ha az Apa családi felmenői hordozzák ezeket. Az is üzenet egy gyermeknek, ha Apa sokat nincs otthon. A nem számítok, nem vagyok fontos rejtett üzenetek a lelkében nyomot hagynak.
Az Apával való viszony nagyban befolyásolja a későbbi Istenképünket. Istenről alkotott véleményünkbe teljesen beleprojektáljuk a szülővel kapcsolatos élményeinket, főleg ha az Apa “hordja a családban a nadrágot.”
A törvénykezés olyan “próbálkozás” amikor szabályok bizonyos rendszerének megtartásával akar valaki Isten előtt jó színben feltűnni, igazságot nyerni.
Róma 3:20 (RÚF): “Mert a törvény cselekedeteiből senki sem fog megigazulni őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.”
A törvények meg tudják mutatni, hogy bűnösök vagyunk, azonban arra nem elegek, hogy megváltoztassanak minket.
Bármilyen furcsán is hangzik, de Isten előtt törvénykezéssel sosem lehet megigazulni. A veteránok és a boomerek generációjában a “helytelen” cselekedet és annak megtorlása, sok szabállyal volt az elfogadott nevelési forma. Nagyon sokan nevelkedtünk úgy, hogy a szülők parancsainak, követelményeinek kellett megfelelnünk, így nyerve el szeretetüket. A teljesítményünktől függöt az elfogadásunk és szeretetünk. Ettől a nevelési stílustól az identitásunk sérült, és ezt az Isten ismeretünkből is lehet látni. Aki olvassa az Ószövetséget sokszor felkiált, micsoda barbár dolgok, milyen büntető Isten. Miközben a helyes Istenismeret egyúttal a helyes Önismeret. Isten parancsolatainak betartása nem azon “kell” alapuljon, hogy akarattal akarjuk, hanem azon, hogy miközben hagyjuk, hogy szívünket gyógyítsa az Úr, változunk és magunktól jól esik “helyesen” cselekedni.
Galata 3:10(RÚF): “Mert a törvény cselekedeteiben bízók átok alatt vannak, amint meg van írva: „Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, amiről meg van írva a törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni.””
A törvénykezés jelenségét, nagyon sok gyülekezetben fel lehet lelni. Amikor erkölcsi szabályok rendszerének hada ural egy gyülekezetet, és aki nem tartja ezeket a szabályokat “rendesen”, büntetést kaphat. Mindez megtévesztés, mert Isten kegyelme a megfeszített Jézus Krisztus által a fontos üzenet.
A testben bízásról részletesebben írok a Test, Lélek, Szellem cikkemben. Lényege, hogy valaki csak saját maga erejében, vagyis “testben” bízik. Mindent az életében önálló akaratából valósít meg, csak racionális alapokon él, és amit elér csak a maga érdemének tekint. Az vele a probléma, hogy egyrészről hazugság és kevélységhez vezet, másrészt ha az emberi képességet az Isteni kegyelem helyébe állítjuk, akkor a “testit” magasztaljuk fel a szellemivel szemben.
Hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:
Összefoglalva nagyon nem mindegy, hogy cselekedeteinket a Szent Szellem kezdeményezi bennünk, vagy előre kidolgozott koncepciók és szabályrendszerek irányítják.
Ebbe a részbe beletartoznak korábban leírt bűnök is, ezért itt csak azt emelem ki, ami még ide tartozik.
Ami erősen maga után vonja Isten átkát az erkölcsi és etikai bűnök közül, az abortusz es a szexualitás perverz gyakorlata.
Sajnos mai korunkban ezek az Isten szemében utálatos cselekedetek nagyon elterjedtek. Nem akarok semmiféle erkölcsi megítélést tartani, pusztán a Bibliára hagyatkozva Mózes könyveiben sok utalást találunk ezekre a bűnökre.
A magzat szándékos elvetetése Isten szemében gyilkosság és bizony sok generáció hordozza ennek átkát.
Az 5Mózes 27ben a Szentírás részletes listát ad a szexualitás bűneiről, a visszaélésekre es a perverziókra kitérve. A szex eredeti terve Istennél a Teremtést szolgálja, és magasztos, csodálatos dolognak szánta házastársak között. Pontosan e miatt sorolja fel részletesen mi tiltott az embernek. Tiltott a vér szerinti rokonokkal, állatokkal, házasságon kívüli személyekkel való szexualitás, valamint a homoszexualitás minden megnyilvánulása. Aki belekeveredik ezek valamelyikébe, Isten átkának szolgáltatja ki magát. Ezeknek igen súlyos következmenyei lesznek, akár a gyermektelenség átka is ide tartozhat.
Isten “sosem árult zsákbamacskát. Vilagosan szabályozza a Bibliában az emberi viselkedést, az engedelmesség áldásait is kifejtve. Tehát mielőtt döntést hoz valaki érdemes tanulmanyoznia 5Mózes 27, 28 igeverseit.
Ez a pont a címében is beszédes. A lopások a könnyen meghatározható eltulajdonításokon, csalásokon kívül sok olyat is magukba foglalnak, amiket sokan nem tekintenek annak. Például, ha valaki a munkahelyén kérdés nélkül lefénymásol egy könyvet, vagy elhoz eszközöket. Amikor részt vettem egy 12 lépéses programban, mindenkivel együtt derítettem fel minden jóvátételi helyzetemet. Bizony az is oda tartozott, mikor gyermekkoromban Anyukám cigarettájából elcsentem néhány szálat. Volt olyan társam, aki az időt lopta szó szerint a munkahelyén, mivel munkaidőben számtalanszor közösségi média felületeken lógott.
A hamis eskü ugyanígy magában foglalja az egyszerű hazugságot és a bíróságon kimondott hamis esküt is. Röviden, átkot húz magára és családjára is, ha valaki nem őszinte és becsületes.
A lopás és a hamis eskü nemcsak az illetőre magára hat, hanem “háza népére” is, vagyis a Biblia szerint a családi élet széthullásához is vezet, és leginkább szükölködéshez. Végső hatása nemzeteket érint.
Haggeus 1:4-6 (RÚF): “Hát annak itt van az ideje, hogy ti magatok faburkolattal díszített házakban lakjatok, amikor a templom még romokban hever? Azért így szól a Seregek Ura: Gondoljátok meg, mi történik veletek! Sokat vetettetek, de keveset hordtatok be; esztek, de nem fogtok jóllakni; isztok, de nem fogtok megrészegedni; felöltöztök, de nem fogtok megmelegedni. Aki pénzért dolgozik, mintha lyukas erszénybe rakná a pénzét.”
Ha belegondolunk az előző generációkhoz képest a ma embere sokkal többet keres, mégis ezt a nemzedéket egy állandó elégedetlenség hajtja.
Isten meglopása az érte tett áldozatokról és adományokról szól. A szűkkeblűség átkot vált ki, a nagyvonalúság áldást gerjeszt. Természetesen Isten mindenkit a saját lehetőségeihez mérten vizsgál. Malakiás 3:10 (RÚF): “Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem! – mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.” Annak akinek van embertársaival legyen bőkezű, főleg azzal akinek kevesebb van.
Azt tapasztaltam, hogy magára bárki könnyedén mond ki negatív szavakat. Korábbi ügyfeleim közül sokan szidták magukat “rutinból”. A saját terápiáim során sokszor szóltak rám, amikor csak úgy mondogattam magamra, hogy milyen “ostoba”, “szerencsétlen” és ehhez hasonló vagyok.
Persze ezen bántó szavak gyökere leginkább a szüleinktől, testvéreinktől, tanárainktól, osztálytársainktól gyermekkorunkban ránk kimondott mondatokban keresendők.
A generációk ezt is automatikusan adják tovább, nem is gondolva arra mekkora jelentősége van az Önmegbélyegzésnek.
A pszichológiában az önsorsrontás témaköre dolgozza fel leginkább ennek hatását életünkre.
Saját magunkra kimondott negatív hitmondatokat önmagunkra kimondott átoknak nevezzük. A Bibliában a példabeszédekben sok igét találunk a témában. Salamon így figyelmeztet minket:
Példabeszédek 6:2 (Károli fordítás): “Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.”
Isten komolyan veszi szavainkat, akkor is ha mi magunk csak úgy gondoljuk, nem mondtuk komolyan.
Péter történetének esete, amikor is háromszor tagadta meg Jézust példázza, mit is kér Jézus tőle. A megoldás a megtérés, megtagadás és kijavítás hármasa. Először fontos elismernünk a hibát, aztán meg kell tagadnunk Isten előtt, harmadjára pedig úgy tudjuk kijavítani, ha helyettesítjük jóval.
Ez a rész arról szól, hogy mekkora jelentősége van annak mi a szándékunk valakivel kapcsolatban. Amennyiben nem a jóindulat és a szeretet vezérel minket, ezzel is átkokat hozhatunk másra. Azért nevezi lelkinek Derek Prince, mert nem Szellemből, vagyis Szent Szellem vezetésével történnek a beszédek, imák. A lélek sok olyan “hordalékot tartalmaz”, ami befolyásoló lehet, amikor valakiért imádkozunk. Saját akaratunkat, kívánságainkat belevinni másért folytatott imába igen nagy hiba. Ez olyan, mintha Istennek megmondanánk, hogy szerintünk mit kellene csinálnia.
Szellemben imádkozni nem könnyű, de helyette ezt lélekből tenni, nem célszerű.
Konkrét, velem történt példát hozok erre. Az egyik keresztény testvérem imáiba rendszeresen belemondott olyan mondatokat, amivel befolyással volt kiscsoportunkra. Ezt konkrétan manipulációnak, keresztény varázslásnak hívjuk.
Másik példám, amikor ugyanabban a gyülekezetben egy vezető elmesélt nekem egy álmát, anélkül, hogy igével alátámasztotta volna, Istentől kapta. Az álom arról szólt, hogy Ő olyan kijelentést kapott, ami rólam szól és figyelmeztető jellegű rám nézve, vagyis hibát követek el, ha nem azt csinálom, amit Ő álmában látott. Ez már csak azért is veszélyes, mert komoly hatással volt rám 3 napig. Sátán szépen ráakaszkodott és meg akart győzni arról, hogy mi van, ha igaza van az álmodónak. Amennyiben én az elmondott lelki beszéd alapján hoztam volna döntést, nem Isten akaratát követtem volna. Ez pont olyan, mint amikor valaki elmegy jósnőhöz és ott jövendölnek neki valamit.
Isten sosem fog nekünk másról olyan álmot küldeni, amiben konkrétat maga helyére emel egy embert.
A lelki beszédekhez tartoznak a keresztény társainkra kimondott kritikák, akár rosszindulatú kívánságok, valamint a pletyka is. Azok a kritikák,amiket mi mondtunk ki másokra, előbb vagy utóbb ellenünk fognak fordulni.
Összefoglalva elég sokunk életén van valamilyen átok, ha másnem azért, amit családi felmenőink tettek. A jó hír, hogy van kiút ebből, Jézus Krisztus engesztelő áldozatán keresztül. A hogyanról következő cikkemben írok.
Áldott tanulmányozást kívánok! 🙏🤍

Eredetileg úgy vagyunk megalkotva, hogy egy külső hang alapján tudjuk felfedezni, kik vagyunk valójában. Valódi önmagunk ismeretéhez szükség van egy külső forrásra.

Isten maga a szeretet. A szeretet feltételezi, hogy adsz és azt is, hogy elfogadsz. Isten nem tetteink miatt szeret minket. Ha figyelünk egymásra azt adhatjuk egymásnak, ami segíti a másik lelkének gyógyulását és saját magunkét.

A határok témája igen népszerű lett az utóbbi időben. Magunkkal foglalkozni, sokáig nem volt “divat”, ami mára lehet át is esett a túlzott énközpontúságba.

Dühösnek lenni, haragudni természetes emberi reakció. Mégis sokan üldözik ezt az érzést, miközben nagy segítség lehet a hétköznapokban, ha felismerjük

Ok nélkül nincs átok senki életén. A mai divatos transzgenerációs terhek kifejezés, valójában az átkokat takarja. A következőkben kifejtem az átkok listáját…

Az áldások és átkok kérdésköre a láthatatlan szellemvilág témája. A látható dolgok múlandók, a láthatatlanok igazak és örök érvényűek.

A Szentírás alapján az ember személyisége három részből áll: szellem, lélek, test. Ezek alapján, az ember szellem, van lelke és testben lakik.

Az Önismeret szó nekem a gyakorlatban azt jelenti, hogy közel minden időpillanatban tudatos vagyok arra, ami zajlik bennem.

Ki vagyok én? Az Igaz Énünk a kezdetektől fogva létezik, már az első be és kilégzésünktől kezdve. Hamis énünk az, akinek hisszük magunkat.